Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 2010. január 31-én 15 órakor az Acsalagi kultúrházba, ahol megköszönjük a közel 50 év munkáját.Búcsúzunk Dr. Balázs Mihálytól s bemutatjuk dr. Petró Andort aki átveszi tőle a háziorvosi teendőket.

Közel ötven év gyógyító munka után nyugdíjba vonult dr. Balázs Mihály, Bősárkány háziorvosa. Balázs doktor a napi munka mellett a tudományos kutatásokból is kivette a részét. Nevéhez fűződik például a koraszülések és a magnézium közti kapcsolat vizsgálata.

– Tokajban születtem, hatodik gyerekként és első fiúként a családban – kezdte a visszaemlékezést a legelején. – Édesapám korán meghalt, mindössze két és fél éves voltam. Nehéz körülmények között éltünk, de az egyház a segítségünkre sietett és tízévesen Budapestre kerültem a lazaristák apostoli iskolájába. Az államosításkor a piaristák vettek át bennünket és ott is érettségiztem 1955-ben. A továbbtanulás egyértelmű volt, hiszen már gyerekkorom óta készültem az orvosi pályára.

–  Igaz, a piarista ˝előélet˝ azokban az időkben nem volt túl jó ajánlólevél, de mivel édesapám munkás származású volt, felvettek az egyetemre – folytatta dr. Balázs Mihály. – 1961-ben végeztem, de már az egyetemi évek alatt is részt vettem különböző tudományos munkákban. 

A diplomaosztó utáni elhelyezkedés azonban nem egészen a terveim szerint alakult.

A fiatal doktort behívatták és közölték vele: politikailag többet vártak volna tőle, ezért jobban teszi, ha falusi körzetet keres magának és ott kezdi meg a gyógyítást. Így került a Veszprém megyei Tés községbe.

– Nehezen barátkoztam meg a gondolattal, de elhatároztam, azért is megmutatom, hogy falun is lehet értelmes és tudományos munkát végezni. Ekkor már nős voltam, és első fiunk is megszületett. Egy gyógyszergyárral vettem fel a kapcsolatot és a Scutamil C nevű gyógyszer kikísérletezésében közreműködtem. Tésen három évet töltöttünk el, amikor dr. Krekó Imre csornai járási főorvos csábított Bősárkányba. 1964 októberében érkeztünk meg a faluba. Egészen más jellegű település, mint a korábbi helyem volt. Egyrészt gazdagabb is, másrészt a közélete is sokkal mozgalmasabb, sokrétűbb volt. Itt aztán a tudományos területen is dolgozhattam kedvemre.

Dr. Balázs Mihály a koraszülések okait kezdte kutatni. A térségben ugyanis az országos átlagnál jóval nagyobb számban fordultak elő ilyen esetek.

– A talaj magnéziumtartalmát vizsgáltuk és kiderült, hogy a korábbinál lényegesen kisebb mértékű, mint húsz éve. Az intenzív műtrágyázás során ugyanis mindent megadtak a földnek, csak éppen ezt nem.
Állatkísérleteket végeztünk, aztán a jó eredmények után a kismamák szervezetét is dúsítottuk magnéziummal. Öt év alatt a koraszülések száma tizennégy százalékról nyolc százalékra esett vissza. Drámai csökkenés volt ez – számolt be eredményeikről. – Tanulmányoztam a német, a francia, az orosz szakirodalmat és ennek köszönhetően eljutottam többször Párizsba és Németország több városába. A megfigyeléseinkről tarthattam előadást a külföldi kollégáknak. Büszkén mondhatom, hogy a ma is használatos magnéziumtartalmú szerek gyártását a mi kutatásaink alapján indították el. Vizsgáltam aztán később a magnézium és a tejelválasztás kapcsolatát. Azt is sikerült kideríteni, hogy a spontán abortuszok jó részének oka, hogy a magzatban kevés a magnézium. Szép eredményeket értünk el és ez nekem sok örömet okozott. Közben gyarapodott a család is. Misi fiam után megszületett Gyuri, aztán a kislányom, Marcsi és még egy fiú, Tamás. Nagyon jól éreztük magunkat Bősárkányban. A munkámhoz persze szükség volt a stabil családi háttérre, a biztonságos otthonra, amit a feleségem teremtett meg.

Balázs doktor a közéletben is aktív szerepet vállalt. Tagja lett az egyházközségi képviselő-testületnek és felkérték tanácstagnak is. Mivel egyházi ˝priusza˝ nem jelentett akadályt, azt is elvállalta. A társadalmi szerepvállalás, a tudományos munka, a napi gyógyítás és a családnevelés mellett észre sem vették, hogy telik az idő. Egyszer csak dr. Balázs Mihálynak eszébe jutott az első bősárkányi betege.

– Idős ember volt, és azzal kopogtatott be, hogy a régi orvosától átkéri magát hozzám. Azt mondta: ha egy orvos – akármilyen jól végzi is a munkáját – érzi, hogy fárad, fogytán az ereje, jobban teszi, ha abbahagyja. Én most érzem úgy, eljött ez az idő. Szerencsére a praxist jó kezekben hagyom, dr. Petró Andor lesz az utódom.

A doktor úr persze nem hagy fel a gyógyítással. Azt mondja, egy orvosnak halála lehet, ha átmenet nélkül lép ki a rendelőből. Havonta néhány alkalommal ügyeletet vállal majd Csornán, és helyettesíti is a kollégákat, ha szükség lesz rá. Feleségével Budapestre költöznek, de így a Rábaköztől, a betegektől nem szakad el.

– Negyvenhat esztendőt töltöttünk Bősárkányban, szép évtizedeket és már most hiányoznak az itteniek. Sok szeretetet, tiszteletet kaptunk itt. Fáj, hogy el kell válnom munkatársaimtól. Egyik kolléganőm negyven éve, a másik húsz éve segíti munkámat – jegyezte meg dr. Balázs Mihály.